Kecskeméti Kisvasút

A Kecskeméti Kisvasutat napi 3 vonatpárral Kecskemét város Erdőhivatala hozta létre, Bakkay József tanácsnok, erdőmester tervezése és építtetője által.

A keskeny nyomtávolságú vasútvonal /760mm/ építését a mostani Bugac Felső állomásból kiinduló erdőgazdasági iparvágány helyén kezdte meg, és innen vezetett tovább a vonal az erdőn át, az Alsómonostori téglaégetőig. Később kezdték csak meg az iparvágány végétől Kecskemét, illetve Kiskunmajsa felé a törzsvonal kiépítését. A kecskeméti Gazdasági Vasút (KVG) Kecskemét Rávágy tér és Kiskunmajsa G.V. állomások között 53 km hosszú 760 mm-es nyomtávolságú vonalát 1928 szeptember 17.-én adták át az utazóközönségnek.

kecskemeti-kisvasut2

A mi célunk, egy valós Zöld turisztikai program megvalósítása, a kisvasút továbbüzemeltetése, felújítása, bekapcsolása a térség turisztikai programajánlatába. Terveink megvalósulása esetén a kisvasút 5 év múlva, egy minimális támogatással el tudja tartani önmag át, sőt jelentős plusz turisztikai bevételt is generál környezetében.

A kisvasút üzemeltetését Alapítványunk a tervezett Rekreációs -Öko parkkal együttműködően végezné, így megteremtve egy turisztikai témaparkot, látványosságot, ami újabb turistákat vonzana a térségbe, és a kisvasútra. Több mint 10 éve működő civil szervezetünk kellő tapasztalattal, kapcsolattal, szellemi, és részben anyagi tőkével, és ötletekkel rendelkezik. A vasút üzem lebonyolításában elsősorban az egykori az itt szolgálatot teljesítő dolgozókra számítunk, míg az üzemhez a menedzsmentet mi biztosítjuk. Tevékenységünk a Rekreációs – Öko témapark megépítése, üzemeltetése, és a kisvasúti üzem lebonyolítása, különjáratok, témavonatok, rendezvények szervezése, és a tervezett turisztikai programok, megvalósítása.

Fontos fejlesztési irány a komfortosabb, de a fenntartható turizmus igényeinek jobban megfelelő járműpark kialakítása, a kapcsolódó infrastruktúra felújítása, komfortjának növelése. A kapcsolódó turisztikai programok biztosítják a kisvasút további működését, és az Öko turizmus kialakulását. A kulturális, és zöld turisztikai programok kialakítását a térségben, a helyi lakosság bevonásával, a hagyományok, a kézművesség, a borászat, és a biogazdálkodás bemutatásán, keresztül tudjuk bevonni a programunkba. Így egy mintaprojektet tudunk megvalósítani, ami magában foglalja több turisztikai termék létesítését, a kisvasút új funkciójának kidolgozásával, figyelembe véve a fenntartható gazdaság, és a turizmus feltételeit.  Így viszonylag rövid időn belül, 5-10 év, egy komplex térségi Öko turisztikai projektet tudunk megvalósítani, ami kiemelkedő, egész éves turisztikai vonzerővel rendelkezne, megteremtve egy hosszú távú turisztikai kínálat megteremtését.

Célkitűzéseink eléréséhez elsősorban pályázati forrásokra támaszkodnánk, de az induláshoz, szükség lehet célzott, pályázható állami forrásokra is.

Áttekintés

Hazánkban az elmúl években, évtizedekben igen ellentmondásos folyamatok zajlottak le a turisztikai célú vasutak kapcsán. Az időszakra jellemző volt egyrészt a fejlesztés, sőt új vonalak építése kapcsán, azonban a MÁV kisvasutak egy lassú leépülésnek voltak a szereplői. Ez alól, csak a Budapesti Gyermekvasút volt üdítő kivétel.  Így 2009 év végén leállt a menetrendszerű forgalom a Kecskeméti, és a Nyíregyházi kisvasúton is. A folyamatos leépülés, a csökkenő utasforgalom, és számos egyéb ok vezetett el a két kisvasút leállításához. A jelen állapotok alapján még mind a két kisvasúton megvan a lehetőség az üzem újraindítására, viszonylag kis költséggel. Kecskeméten, bár az adottságok nem rosszak, a közszolgáltatásba való visszakapcsolása a vasútnak, még szolgáltatóváltás esetén is jelentős veszteséget termelne. Így ez jelenleg nem egy lehetséges út. A fő cél a túrizmusba való bekapcsolása, sőt új turisztikai programok, kidolgozása, így teremthetőek meg az anyagi alapok a kisvasút további üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez. A kisvasút önmagában is egy turisztikai célpont, de ez önmagában kevés, szükség van kísérő programokra, szolgáltatásokra, részben önállóan, részben a helyi gazdákkal, termelőkkel, kézművesekkel, vállalkozókkal együtt. A kisvasút tizenkét települést érint. Ezek közül három várost /mely közül egy a megyeszékhely/, és kilenc községet. A térségben még mindig jelentős a tanyavilág, bár a tanyák szerepe részben átalakulóban van. Kecskemét, mint a térség legnagyobb városa, a legnagyobb turisztikai kínálattal is rendelkezik egyben. Dinamikus fejlődése, fejlesztései, a turisztika, kultúra, környezetvédelem területén is kiemelkedők. Jelentős szállodai beruházás folyik jelenleg, kapcsolódva, egy új Aqua Park beruházásához is.

További jelentős fürdőturizmus jellemzi Kiskunmajsát is. Így a Kecskemét – Bugac – Kiskunmajsa vonal fő turisztikai feladata továbbra is a két városban pihenők, turisták kisvasúti utazásának biztosítás e három fő célpont között. Számukra ez egy plusz program üdülésük során, amihez természetesen további szolgáltatásokat biztosít, és ad el. A másik vonalszakaszon Kecskemét –Törökfái – Kiskőrös, alapvetően egy aktívabb, természetjáró, rekreációs, lovas, és sport turizmus fejlesztése a megoldás. Ez kiegészíti a falusi, illetve tanyasi vendéglátás kapcsolása a kisvasúti szolgáltatásokhoz. Jelentősebb költséggel jár egy rövid kb. 10 km hosszú új vonalszakasz építése Kaskanytyú állomás közeléből a Soltvadkerti tóhoz, de így egy újabb jelentős turisztikai célpont kapcsolódik a hálózathoz.

Mind a két vonal mellett nagy figyelmet kell fordítani a Gasztro-turizmusnak is, melyben, a helyben készült ételek mellett a jellegzetes Homokhátsági Bor is szerepet kell, hogy kapjon. A vonal két állomását alkalmassá kell tenni vendéglátásra is. Meg kell valósítani a vonatok komfortosítása során, hogy a vonatokba étkezőkocsik is közlekedtethetők legyenek.

A Kecskeméti Kisvasút első vonalszakasza 1928-ban készült el. Bár létrejöttét ipari, erdőgazdasági szempontok indokolták, már az indulástól kezdve jelentős volt a személyforgalom is. A megnyitást követő világgazdasági válság súlyos helyzetet teremtett az épp hogy átadott vasúton. Ekkor merült fel először a kisvasút turizmusba való bekapcsolása. Ez a mai napig ismert Kecskemét – Bugac közötti utazásokra terjedt ki, ahol is a Bugac puszta „eladása” jelentette a fő vonzerőt. Ez még napjainkban is jelentős, és Bugac térségében folyamatosan fejlődik is. Ennek ellenére a legjelentősebb évente 100.000 fő feletti turistával Kecskemét városa rendelkezik. Bugac, és Kiskunmajsa térsége pár 10.000 fős turistával rendelkezik. A térség turizmusát a Felsőhomok hátsági turisztikai régió fogja össze. A szervezet üzemeltet egy honlapot, is ahol az utazók, informálódók kaphatnak tájékoztatást a térség turisztikai szolgáltatásairól. A térségben jelentős természetvédelmi területet kezel a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága, ezek egy része szabadon, egy része viszont csak csoportosan, kísérővel látogatható. Kecskeméten ezen kívül még jelentős turisztikai célpontok találhatók, valamint itt található a térség legtöbb fizető szálláshelye, illetve vendéglátóhelye is. Ezen kívül Kiskunmajsa, Bugac, Kiskőrös, és Soltvadkert rendelkezik még jelentősebb számú szállás-, és vendéglátóhellyel. A kistelepülések egy részén a falusi vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások találhatóak. Kulturális, művészeti rendezvényekben is kiemelkedik Kecskemét, ilyen jellegű rendezvények még Kiskunmajsán, Bugacon, és Kiskörösön kerülnek megrendezésre, a többi településen általában falunapot, állami és vallási ünnepeket tartanak.

Történeti áttekintés

Az 1930-as évek elején – a nagyvasutakhoz hasonlóan –előtérbe került a vegyesvonati üzem felszámolásának és a motorkocsi üzem felvételének a szükségessége. Előremutató járműbeszerzés volt a Miskolc Lillafüredi kisvasút Ganz motorvonatainak beszerzése, amely akkoriban a világ legkorszerűbb járműveihez kapcsolódott. Természetesen ez sem volt öncélú, szorosan a kapcsolódott a Palota szálló felépítéséhez. Mivel akkor Diósgyőrben, Majlát állomáson a kisvasút elérte a nagyvasúti hálózatot, így a budapesti különvonatokról, közvetlenül a kisvasút korszerű motorkocsijába szálhatott a tehetős közönség, és így jutott el a festői szépségű Palota szállóba, bár a közúti megközelíthetősége a szállónak a kezdetektől biztosított volt. A közúti közlekedés fejlődése új megoldásokra ösztönözte a többi vasútüzemet is, amelyre mindenhol a személy, és a teherforgalom szétválasztása, és a motorkocsi üzem bevezetése volt a válasz. Kecskemétre, a megnyitáshoz képest igen korán, 1935-ben szállították az első két Ganz gyártmányú kéttengelyes poggyász motorkocsit. Számuk később négyre gyarapodott, e motorok azután a vonal jellegzetes járműveivé váltak. A négy járműből egy maradt fent ennek felújítását, üzembe állítását tervezzük. A kecskeméti kisvasút 1949. január 1-jével került állami tulajdonba, és a MÁV üzemeltetésébe. Így az 1947-ben elkezdett Kiskőrösi vonalat már a MÁV fejezte be, és adta át a forgalomnak. Rövidesen elkezdődött a járművek cseréje is. Az elmúlt évtizedek gyakorlatától eltérően, azonban nem a motorkocsi beszerzést folytatták, hanem az ország akkori politikai, társadalmi, és gazdasági érdekeit figyelembe véve kisvasúti mozdony program kezdődött, amely alól, részben, csak a Budapesti Gyermekvasút volt kivétel. Így érkeztek meg az első Mk 48-as sorozatú mozdonyok is Kecskemétre.

Az új mozdonyok megérkezésétől függetlenül, azonban továbbra is üzembe maradtak a Ganz poggyász motorkocsik az 1970-es évekig. Természetesen új gyártású, bár az akkori elképzeléseknek megfelelően, fapados személykocsik (BAX sorozatú) is beszerzésre kerültek. Jelenleg is ezek a járművek alkotják a kisvasút járműállományát.

A Kecskeméti Kisvasút, mint közforgalmat ellátó vasút, elsősorban a helyben lakó, ott élő embereket szolgálta ki, mint olcsó, megbízható közlekedési eszköz. A turizmus is csak igen későn az 1980-as években indult újra, a 490 053-as számú gőzmozdony megérkezésével, és üzembe állításával. A gőzmozdony vontatású „nosztalgia” utak, és a köré szervezett kirándulások sajnos évente igen ritkán kerültek megrendezésre, és akkor is csak szűk kör számára voltak elérhetőek. A spontán turizmus kialakulását a rossz menetrend, a ritkán járó vonatok, a kiszolgáló infrastruktúra, szinte teljes hiánya hátráltatta.

A projekt céljai

Céljainkat alapvetően három csoportba lehet sorolni.

  1. Rövidtávú célok:

–          Turisztikai jellegű üzem a vasút egy rövid szakaszán, meghirdetett menetrend alapján. Ez maximum 30-35 km, célszerűen Kecskemét- Bugac /Bugac Felső/ között. Körülbelül 100-120 nap/év meghirdetett menetrendi üzemnappal számolva.

–          A további 70 km vonalszakaszon állagmegóvás, esetleg különvonati forgalom biztosítása.

–          Felkészülés a tervezett fejlesztésekre, pályázatokra.

 

  1. Középtávú célok:

–          A térség fejlődő turizmusába a kisvasút aktív bekapcsolása.

–          A pályázati lehetőségek függvényébe a kitűzött fejlesztések elvégzése.

–          A jelenlegi teljes vonalszakaszon meghirdetett menetrend szerinti forgalom biztosítása, a nyári szezonban. Az év többi szakaszában továbbra is hétvégi üzem biztosítása.

–          A kisvasúti állomások és környezetük fejlesztése, és bekapcsolásuk a turisztikai szolgáltatásokba.

 

  1. Hosszú távú célok (elnyert pályázatok függvényében):

–          Kecskemét nagyállomásig a vonal meghosszabbítása, a közvetlen nagyvasúti, és belvárosi forgalom biztosítása. (3,5-4 km)

–          Kiskunmajsa- Thermál fürdőig új vonalszakasz építése, új végállomás létesítése. (4-5km)

–          Kiskunmajsa Jonathermál állomástól, Kistelek, Ópusztaszer vonalszakasz építése (25-30 km)

–          Soltvadkert felé egy vonalszakasz építése Kaskanytyú – Soltvadkerti Tó között (kb. 10 km hosszon)

–          Kiskörös – Kalocsa – Kalocsa Dunapart vonalszakasz megépítése. ( kb 35 km).

 

  1. Egyéb célok:

–          A kisvasút további üzemeltetése, fejlesztése, járműpark megőrzése, bővítése.

–          A kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, különös hangsúlyt fektetve az Ökológiailag fenntartható módok bevezetésére, a kisvasút üzemének „fenntarthatóvá” tétele.

–          A kisvasút térségi elhelyezkedése folytán a Zöld turizmus fejlesztése, és ebbe a kisvasút aktív bekapcsolása, környezettudatos pihenő, és oktatópark létrehozása.

–          A kisvasúthoz kapcsolható turisztikai látványosságok létrehozása, kézműves, helyi vásárok, rendezvények, kiállítások szervezése. További kulturális, és hagyományos rendezvények szervezése, megvalósítása, együttműködve a helyi civil szervezetekkel.

–          A vasút által létrehozott turisztikai többletbevétel visszaforgatása a kisvasúti szolgáltatások fejlesztésébe.

–          Saját megújuló energiatermelés megteremtése a kisvasút vontatási energiájának, és az egyéb vasútüzemi feladatok fedezésére.

A kisvasút és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének irányai

A kisvasutat a fenntarthatóság elveinek a fenntartása mellett kell fejleszteni. Így hosszútávon mind az üzemvitel, épületek, fűtése, világítása, megújuló energiákra kell, hogy épüljön. A vasúti vontatásban is át kell térni a megújuló, illetve biológiai gazdálkodásból származó energiaforrások felhasználására. A kisvasút, illetve alapítványunk célja, egy egységes új ökológiai szemlélet bevezetése, egy erre alapuló gazdálkodás, és zöld turizmus elindítása, üzemeltetése, szervezése a kisvasúton, és a környező településeken.

Kecskeméten cél egy igazi kiinduló állomás létrehozása, amely nem csak a kisvasút végállomása, hanem a környék látnivalóinak az eléréséhez vezető út egy fontos kiindulópontja.

A Kecskemét – Törökfái – Bugac – Kiskunmajsa vonalon volt eddig jelentősebb turisztikai forgalom. Ennek fenntartása, illetve további fejlesztése mindenképpen indokolt. Ugyanakkor fontos a turizmus feltételeinek javítása a Törökfái – Kiskőrös vonalon is, itt viszont minimum két új állomásépületet, és egy forgalmi kitérőt kell építeni. Mind a két vonalon alapvetően a fenntartható turizmust kell támogatni, együttműködve a helyi falusi turizmusban érdekelt szervezetekkel, vállalkozásokkal, összekapcsolva a kisvasúti szolgáltatásokkal. A hagyományos turisztikai kínálatra egyre kisebb az igény, ezt az elmúlt évek is bizonyították, hiszen csökkent a térség turisztikai látogatottsága, de országszerte nőtt a fürdő, az egészség programok, és az egészséges életmódhoz kapcsolódó programok iránti kereslet.

A Bugaci vonal mentén viszont továbbra is a hagyományőrző, (Bugac puszta) és a fürdő turizmusba (Kiskunmajsa) való aktívabb bekapcsolódás a cél. A Kiskőrösi vonal mentén pedig elsősorban az Öko, Gasztro, Bor, és Lovas turizmust kell összekapcsolni a kisvasúttal. Szükség van a kulturális (Petőfi) turizmus elindítására is, melyre szintén egyre nagyobb az igény. E vonal mellett alakítanánk ki az Élő Mini-Világ környezetvédelmi, pihenő, Öko parkot is. Ez egyrészről egy pihenő, és szórakoztató park, másodsorban az oktatást, és a zöld rendezvények megtartását szolgálja. Itt egy teljesen fenntartható, önfenntartó rendszert tervezünk megvalósítani, mind az energia, mind élelmiszertermelés, mind pedig a vízgazdálkodás területén. Bár tudjuk, hogy ez ma még kevésbé vonzó, de reméljük, hogy ötleteinkkel, új megközelítésünkkel tudunk egy olyan turisztikai kínálatot teremteni, ami már tényleg tömegeket vonz.

Kisvasúti Üzemvitel

Az induláskor a legfontosabb, hogy a lehetőségekhez igazítsuk az üzemi kiadásokat, és a foglalkoztatást.

– Minimális 5-6 fős, főállású dolgozói létszám kialakítása, az eddigi 50-60 fő helyett, amely alkalmas az üzemszervezésre, irányításra. Természetesen a konkrét feladatok további létszámot követelnek, de ezt azok megvalósítási költségéhez számoljuk el.

– MÁV nyugdíjas munkavállalók alkalmazása, fiatalok bevonása, a vasúti üzem megismertetése, megszerettetése.

– Ipari tanulók foglalkoztatása

– Részmunkaidős munkavállalók széleskörű foglalkoztatása.

– Tartósan munkanélküliek foglalkoztatása, a feladatok vállalkozóknak való továbbadása helyett. Az alkalmazotti létszám bővítése, csak a megvalósuló projektek függvényében lehetséges!

– Alapvetően hétvégi /Szombati/ és ünnepnapi vonatforgalom biztosítása, valamint a különvonati forgalom növelése. Különvonatok közlekedtetésére továbbra is minden nap lesz lehetőség, ennek függvényében növelhető a dolgozói létszám.

– A Kisvasúti műhely jól kihasználható, mind a helyi járműkarbantartás, mind egyéb járműjavítás, felújítás, restaurálás, üzemfenntartás szempontjából.

Vasúti pálya, Vonatirányítás

A pályasebesség a jelenlegi 40 km/h-ról 60 km/h-ra való emelése a kitűzött cél a teljes hálózaton, kivéve egy-két szűk ívet, ami a beépítettség, vagy egyéb akadályok esetén túl nagy költséggel járna. A fontosabb közúti útátjárókban a biztosítás kiépítése (sorompó, fénysorompó). Terveink szerint egy teljesen új, kizárólag megújuló energiaforrásokat igénylő rendszer épül. Ez körülbelül 5-6 útátjárót érint a jelenlegi hálózaton. Elsősorban fővonalból bontott 48,5 kg/fm sínekkel végzett felújítás elkezdése, a többi szakaszon az állagmegóvás, és a felújításig a pálya gondozása az elérendő cél. A vonalon GPS alapú vonatirányítási rendszer bevezetését tervezzük, ami szintén új fejlesztés. A vonal kecskeméti végállomásának a rendezése és környezetének parkosítása, középperonos, háromvágányos állomás kialakítása a cél, figyelembe véve a vonal ismételt bevezetését Kecskemét Alsó állomás mellé. Elkerülhetetlen a mostani vontatási telep kiköltöztetése a jelenlegi helyéről, mivel az 1980-ban megépített felüljáró építésekor egy kis helyre zsúfolódott össze, és további fejlesztésekre, korszerű, gazdaságos üzemre nem alkalmas, valamint a meghosszabbított vasútüzemet jelentős mértékben zavarná. Ezt célszerű összekötni a Kecskemét Alsó állomáshoz való bevezetéssel, ahol a mostani állomási vágányok mellett, a Vasút utca vonalában jelenleg is vasúti területen kialakítható egy új vontatási telep. Így megoldódik a közvetlen nagyvasúti kapcsolat is. Itt egy korszerű, modern, takarékos fűtőház megépíthető, korszerű passzívház elveknek megfelelően. Természetesen ez több lépcsőben valósul meg a rendelkezésre álló források, és igénybe vehető pályázatok tükrében.

Állomások

Kecskeméten a volt kisvasúti skanzen területén egy korszerű állomásépület felépítése szükséges, amely megfelel a jelen kor igényeinek. Itt kialakítható egy új váróterem, szolgálati helyiségek, és egy vasúti kávéház/közösségi helyiség is, mely kisebb rendezvények megtartására is alkalmas. A mostani üzemi épület részben igazgatási feladatot, részben múzeumi feladatot kapna.  Az állomáson a járműtárolás megszüntetésre kerülne, a vasúti kocsik tárolása, takarítása átkerülne az új vontatási telepre. A tervek szerint legalább 120 méter vágányhosszal, új vonatfogadó vágányok kerülnek kialakításra. (3 vágányos középperonos elrendezéssel). A végleges tervezet szerint középtávon pedig a Kecskemét nagyállomáshoz vezető vonalszakasz megépítése a cél, ahol egy új kisvasúti végállomás létesülne. Ezt célszerűen a nagyállomás déli végénél lévő raktárakhoz tartozó nyílt rakodó helyén érdemes megépíteni, így a vonatok bejárnának a város központjáig. Itt elég egy kétvágányos, középperonos végállomás, (állomás épület nélkül) amely így közvetlen átszállást biztosít mind a nagyvasúti vonatokra, mind az autóbuszjáratokra. Ezáltal a kisvasút csatlakozna, a Kecskeméti multimodális csomóponthoz is, amely az utasok számára is hatalmas minőségi változást jelentene. A többi állomás felújítása, bővítése, átépítése a turisztikai hasznosítási terveknek megfelelően történik. Az állomások számos funkciót töltenének be a jövőben, itt létrejönnének kereskedelmi, turisztikai szolgáltatások, amik kapcsolódnának a turisták kiszolgálásához. Az állomások felújítása, átépítése, bővítése, vagy az új épületek építése, már a passzívház követelményrendszerének betartásával kerül kivitelezésre. Az épületek energiaigényének nagy részét megújuló energiaforrásból tervezzük fedezni. Két-három állomáson vendégszobák is kialakításra kerülnének, valamennyi állomáson parkosítást, elsősorban a térség őshonos növényeinek felhasználásával végeznénk. Az így átalakuló kereskedelmi, közlekedési és turisztikai decentrumok, biztosítanák a turisták megfelelő kiszolgálását, tájékoztatását a vonal mentén.

A cél természetesen az, hogy minél több olyan szolgáltatást kínáljunk, amik biztosítják, hogy az utazók, kirándulók, turisták, minél szélesebb körű szolgáltatást vegyenek igénybe a kisvasúthoz tartozó kereskedelmi egységekben. (ezek természetesen nem azonosak a mostani állomási kocsmákkal)

Megújuló energiaellátás megteremtése

A kisvasúthoz kapcsolódó energiatermelést, megújuló forrásból tervezzük megoldani. Terveink szerint minden állomáson létesülne egy szélgenerátor, valamint egy napelem rendszer is. Az állomásokon, és a parkban lévő rendszerek természetesen összekapcsolódnának, egy ugy nevezett Smart Gird rendszerré. A völgyidőszakok kiegyenlítésére egy energiatároló rendszer lesz telepítve, ami kis szélsebesség esetén is biztosítja a szükséges villamos energiát. Üzemi tartalékként, pedig biogázzal működtetett gázmotorok termelik a villamos energiát.

Különvonatok, Járműpark

A meglévő személykocsi elosztás megtervezése, a Baw, és a Badw kocsik célszerű felújítása, átépítése, termes, étkező, és szalonkocsikká.

–          A vasúti szoláltatások rendkívül összetettek, a kisvasúton lévő eszközök jelenlegi állapotukban, csak a tömegturizmus igényeinek felelnek meg. Ennél jobb minőségű szolgáltatásra van szükség. Ezeknek, a fejlesztéseknek azonban összhangban kell lenniük a fenntarthatóság alapelveivel is. Ez elsősorban az állomások, és a személykocsik kialakítására, felújítására, komfortosítására vonatkozik.

–          Sokrétű érdekes járműpark kialakítása a cél a vasúti turisták miatt. Itt elsősorban a vontató járműpark bővítése, cserékkel, felújításokkal, és részben vásárlásokkal a fő cél.

–          Esetlegesen még külföldről a még fellelhető, és megvásárolható járművekkel érdemes bővíteni a mozdonyparkot, és a kocsiparkot.

–          Tervezünk egy egyedi különleges járműparkot létrehozni, mert ez növeli a vasútbarátok látogatási kedvét.

–          A meglévő mozdonyparkból felújításra kerülne a 490 053-as gőzmozdony, és egy darab Mk 48-as eredeti állapotban kerülne megőrzésre, a többi mozdony korszerűsített felújítást kapna.

–          A volt Dmot 953 poggyász motorkocsi visszaszállításra kerülne Kecskemétre, amely felújítás után ismét üzembe állna.

–          Egy darab C50 mozdony kerülne beszerzésre, elsősorban különmeneti céllal

–          Használt Faur motor, vagy esetleg mellék kocsik beszerzése, és korszerűsített felújítása után, bevezethető lenne a motorkocsis üzem.

–          Az esetleges vonalhosszabbítás megvalósulása esetén további járműbeszerzések indokoltak.

Illeszkedés Kecskemét Térségi Turisztikai tervéhez

Tervezetünk szervesen illeszkedik a 2010 év folyamán elkészült Kecskeméti Turisztikai koncepcióhoz, így összhangban van a térség jövőbeni turisztikai céljaival!

Turisztikai éves programtervünk heti azonos kiosztásban, figyelembe véve az évszakok nyújtotta lehetőségeket, mind gasztronómiai, mind kulturális, mind a népi hagyományok figyelembe vételével (régióra jellemző módon) tartalmazza a kisvasút lehetséges kapcsolódási pontjait a térségben megrendezésre kerülő rendezvényekhez.

Téma vonatok kidolgozása, kocsi állomány célszerű felhasználásával:

-Klasszikus zenei vonat, (Kodály, Bartók, Liszt, Stb.)

– Mesevonat,

– Gasztro vonat,

– Irodalmi vonat,

– Népi hagyományokhoz kapcsolódó vonatok

– Öko iskola vonat

– Egészség megőrző vonatok

– Történelmi vonat

– Fotó vonatok (vasútbarátoknak)

– Céges rendezvényekhez különvonatok

– Jótékonysági vonatok

– Sport vonat

– Turisztikai különvonat(mostani nosztalgia vonat)

Állomások funkcióinak leírása, kapcsolódásuk a programokhoz. Kapcsolódás a Kecskeméti turisztikai tervekhez, programokhoz.

–          Állomás színház

–          Lovas színház

–          Kézműves vásárok

–          Hagyományőrző vásárok

–          Öko piacok

–          Aktív sport rendezvények

–          Gasztro rendezvények

Egy lehetséges éves programsorozatunkat, a teljesség igénye nélkül a mellékletben található Térségi Rendezvénynaptár tartalmazza.

Működés finanszírozás:

A Kisvasút tervezett üzemeltetése szorosan összefügg, hogy mennyi üzemnapon mennyi vonatot közlekedtetünk. A kisvasút menetrendszerinti vonat nélküli megőrzése, állagmegóvása, évente 25-50 M forintot igényel. Ekkor csak minimális pályagondozás, és infrastruktúra megőrzés képzelhető el, és csak megrendelt különvonatok közlekednek. Terveink szerint legalább hétvégi menetrend szerinti forgalmat szeretnénk biztosítani a nyári turisztikai szezonban, kezdetben Kecskemét – Bugac, Bugac Felső között. Továbbá a teljes pályahálózaton biztosítanánk a fenntartást, pályagondozást, és így a különjárati forgalom biztosíthatóságát is. A további célok eléréséhez szükséges előkészítési munkálatok költségével együtt így legalább 120-150 M forint éves keret biztosítása lenne a kívánatos. A reális elérhető utas szám így évi 20 000 fő körül alakulhatna. Ennek turisztikai jegyár bevétele, kedvező körülmények esetén körülbelül évi 50 M forint körül alakulna, ez 2500 Ft/fő Kecskemét-Bugac oda – visszautazását, vagy a különvonatra megváltott jegyek hasonló távolságra, de más viszonylatra érvényes jegyárát tartalmazza. A tervezett bővítésekkel folyamatosan emelkedő utas számra számítunk, így egy belépő új vonalszakasz nem annak létesítési költségével arányába emelheti az utas számot, hanem annál sokkal jobban. Így a tervezett Kiskunmajsa kk – Kiskunmajsa Jonathermál mindösszesen 4-5 km (aminek saját erővel végzett megépítése minimálisan100-150 M forint), viszont akár meg tudja duplázni a kisvasút utas számát. /Új betét viszonylat hozható létre Kiskunmajsa Jonathermál – és Bugac között/. Ez az arány, hasonló lehet Kiskörös – Kaskanytyú – Soltvadkerti tó között is/.  Ha a tervezetünk elfogadásra, és támogatásra kerül, akkor a kecskeméti kisvasút, hosszútávon turisztikailag, egy minimális állami támogatás fenntartásával önfenntartó lehet. Természetesen az első időkben nagyobb a külső finanszírozási igény, amely később fokozatosan csökkenhet, vagy bővülhetnek a menetrendszerinti vonatok, szolgáltatások.

Költségvetési táblázat indoklása

A vasúti üzemvitelhez és a vasúti forgalom lebonyolításához szükséges jogtiszta programok megvásárlását tartalmazza.

Műszaki és egyéb berendezések az adminisztrációs feladatok elvégzéséhez, illetve a vasút üzemeltetéséhez szükséges 100 000 Ft egyedi értéket meghaladó szerszámgépek, számítástechnikai eszközök, felszereléseket tervezzük beszerezni.

A vasútüzem elindításához és fenntartásához szükséges egy 7.5 t  össztömegű, KCR-es önrakodó teherautó, valamint egy 3,5 tonnás  használt kisteherautó beszerzése. Anyagbeszerzéshez, illetve a pályamunkákhoz szükséges anyagok, szerszámok gépek szállítására.

Kisértékű tárgyi eszközök beszerzését terveztük az adminisztráció és a vasútüzem fenntartásához szükséges 100 000 Ft egyedi érték alatti kisgépek, szerszámok, igazgatási és számítástechnikai berendezések megvásárlásával. (fúrógépek, kéziszerszámok, hegesztőgép, gőzborotva, takarítógép, stb)

Anyagköltség soron a pályakarbantartáshoz, valamint a fűtőház, állomásépületek állagmegóvásához szükséges anyagok költségét terveztük. Ezek a költségek nem tartalmazzák a pálya és épületek felújításának, korszerűsítésének költségét, kizárólag a vasútvállalati, illetve a vasúti pálya engedélyeztetéséhez szükséges karbantartási munkálatok elvégzését foglalják magukba. Ezen a soron terveztük továbbá a mozdonyok üzemanyag, olaj, szén, egyéb tüzelő és kenőanyagok költségét. Ide terveztük a 3 db Mk 48 mozdonyok levizsgáztatásához szükséges anyagok vásárlását, a fennmaradó 3 Mk 48 mozdonyok vizsgáztatását a következő években terveztük.

Rezsi költségek között a fűtőház, állomásépületek közüzemi díjait, illetve az irányításhoz szükséges telefonok, internet, tárhely és egyéb rendszeres havi költséget terveztük elszámolni.

Anyagjellegű ráfordításként terveztük a szükséges honlap elkészítésének költségét. Illetve a további években a honlap fejlesztésének, karbantartásának, frissítésének költségeit.

Rendezvényszervezésre elszámolt összeg a kisvasúti nap rendezvényére, valamint egy évadnyitó és egy évadzáró rendezvény megszervezéséhez szükséges költségeit terveztük.

Reklám hirdetés soron terveztük a kisvasút újraindításának, illetve a programjaink népszerűsítésének költségeit helyi TV-ben, esetleg országos médiában, interneten, bannerekkel, szórólapokon.

Egyéb igénybevett szolgáltatás soron terveztük a 3 db Mk48 típusú mozdony vizsgáztatásához szükséges fődarabok felújítását, a 490, 053 sorozatú gőzmozdony felújításának elkezdését, mivel annak kazánvizsgája is lejárt. A kazán felújításának és vizsgájának költsége közel 30 millió Ft, melyet tervezett költségvetésünk nem tartalmaz. Ide terveztük még az épületek karbantartásához igénybe vett szakipari munkák költségét (tetőfedő, bádogos, üveges, víz- gázszerelő, ügyvédi, közjegyzői, könyvelői és egyéb szolgáltatások költsége)

Egyéb hatósági díj soron terveztük a vasútvállalati engedély megszerzését, a jármű és pálya vizsgáztatás díjait, a pálya felügyeleti díjakat, valamint egyéb felmerülő hatósági engedélyek költségét.

Személyjellegű ráfordítások soron terveztük az alkalmazottak munka, illetve formaruházatának költségeit.

Munkabér költséget részben főállású, részben mellékállású dolgozók részére terveztünk, közterhekkel együtt. Főállásban kívánjuk foglalkoztatni a vasútüzem vezetőjét, egy főt terveztünk pénzügyi munkakörben, aki előkészíti a bizonylatokat a könyvelésnek, vezeti a pénztárkönyvet, és a banki forgalmat, intézi a munkavállalók munkaügyi feladatait, ki-be jelentés, táppénz, igazolások kiadása, bevallások elkészítése. További főállású alkalmazott a fűtőház vezetője, aki koordinálja a járműkarbantartást és biztosítja a járműkiadást a forgalom részére. Egy fő főállású pályamester, akinek feladata a pálya bejárása, hibák feltérképezése, és a hibaelhárítás megszervezése. Egy főállású gondnok alkalmazása, akinek feladata az üzemfenntartással kapcsolatos feladatok koordinálása. A többi feladatra részmunkaidős alkalmazottak foglalkoztatását terveztük a felmerülő igények függvényében.

Marketing terv

Piaci környezet

Hazánkban jelenleg 23 kisvasút található. Ezek területi elhelyezkedése az országban részben koncentrált, (sok kis vasút található az Észak magyarországi régióban, valamint a Börzsönyben. A többi kisvasút az országban szétszórtan helyezkedik el. Jelenleg a Kecskeméti az utolsó jellegzetes alföldi kisvasutunk. A kisvasutak elsősorban kirándulóforgalmat bonyolítanak le. Menetrendszerinti hivatásforgalom, pedig már csak Balatonfenyvesen van. Rendszeres teherforgalmat pedig a Csömödéri, és a Gemenci kisvasút bonyolít le.

Nagyvárosaink többsége vonaton jól elérhető, így elsősorban a közeli és szomszédos országok esetében a vasút bizonyos esetekben kiválthatja a légi közlekedést: számos küldőpiacunkról kedvezményes áron és környezetbarát módon utazhatnak Magyarországra a turisták. A kisvasutak számos régióban önmagukban is vonzerőt jelentenek. A megvalósult szárny- és fővonal-bezárások turisztikai szempontból kedvezőtlen tendenciát jelentenek.

Célcsoportok

– Városok lakossága

– Fiatalok

– Kisgyermekes családok

– Középkorúak

– Szenior korosztály

– Belföldi és külföldi vasútbarátok

Potenciális vásárlók

A kisvasút vevői elsősorban a térségbe látogató turisták közül kerülnek ki. Jellemzően a családos 30-40-es aktív kikapcsolódást, és új turisztikai élményeket kereső emberek. Jelentős vevői kört képviselnek a kifejezetten a kisvasút miatt odalátogató vasútbarátok, akik csak olyan szolgáltatásokat vesznek igénybe, amely a vasúttal szorosan összefügg (vasúti fotózás, vasútmodell kiállítás látogatása, speciális témavonatok, Vasúti Múzeum, régi fűtőházak látogatása, egyéb speciális vasúti program lehetőségek).

További látogatók lehetnek a környékbeli termálfürdők miatt a térségben hosszabb időt eltöltő turisták. Speciális igényeket elégíthetünk ki a konferencia turizmus résztvevőinek pl. csapatépítő tréning céljára indított különvonatainkkal.

Mit várnak a vevők?

Az idelátogatók olyan egyedi élményre vágynak, ami különleges módon vezeti be a térség turisztikai látnivalóiba, és önmagában is egy különleges utazási élményt nyújt. Ilyenek lehetnek a különböző irodalmi és gasztronómiai különvonatok.

Erősségek:

–          Jó megközelíthetőség

–          Kedvező térségi elhelyezkedés, megyeszékhely és városokhoz is kapcsolódó vasúti hálózat megléte a kis települések mellett

–          Ismert helyszínek (Bugaci puszta, Kiskőrös)

–          Színes növény és állatvilág, nagy kiterjedésű nemzeti parkokkal

–          Kodály és Kecskemét kapcsolata

–          Petőfi és Kiskőrös kapcsolata

Gyengeségek:

–          Kecskeméten a nagyvasúti kapcsolat hiánya

–          A kisvasúti végállomás rossz elhelyezkedése

–          Jelenlegi kisvasúti infrastruktúra alacsony színvonala

Lehetőségek:

–          Növekvő turisztikai potenciál a Kecskeméten épülő négy *-os szállodák megépülésével

–          A kisvasút helyi rendezvényekhez való integrálása

–          Vasúti téma és élményvonatok közlekedtetésével további látogatók vonzása

–          Kisvasút vonala mentén a turisztikai szolgáltatások növelése

–          Biogazdaságok és hagyományőrző tanyagazdaságok, falusi szálláshelyek programmá történő fejlesztése

–          Természetvédelmi területek látogatásának összekapcsolása a kisvasúttal

–          Gasztronómiai programok (bio ételek)

–          A térség lakosságának bevonása a kisvasúti turizmusba

–          Környezetvédelmi oktatás iskolásoknak

Veszélyek:

–          Továbbra is csak a Kecskemét-Bugac közötti vonalszakasz marad az érdeklődés középpontjába

–          A környékben lakók érdektelensége

–          A kisvasutat továbbra is „csak” utazásra használják a turisták

Mivel kell hogy azonosítsák a céget? 

Küldetésünk, hogy a Kecskeméti Kisvasutat egy egyedi szolgáltatásokat nyújtó, mindenki számára elérhető turisztikai célként azonosítsák, ahova érdemes újra és újra visszatérni. Ahonnan a látogatók mindig új élményekkel gazdagodva távoznak.

Milyen stratégiával lehet új vevőket szerezni?

–          Új látogatók bevonása mindenképp a környékbeli városok honlapján való megjelenéssel bővíthető.

–          – Fontos a kapcsolatfelvétel a MÁV Nosztalgia Kft-vel az irodalmi és egyéb témavonatok értékesítése kapcsán.

–          A helyi Turinform irodák folyamatos informálása a meghirdetett programokról.

–          Kapcsolatfelvétel és szoros együttműködés kialakítása a vonal menti települések Önkormányzataival és kulturális intézményeivel, így kapcsolódva a helyi rendezvényekhez kisvasúti programokkal, pl. modellvasút kiállítás az állomásokon, különvonatok, fotó-, és egyéb kiállítások szervezése a vonaton, illetve az állomásokon

–          Helyi TV-k, rádió csatornák bevonásával, turisztikai, illetve vasúti honlapokon történő megjelenések

Céljaink a belföldi turizmusban: 

– A belföldi utazások presztízsének további növelése.

– A belföldi utazások számának növelése.

– A vidéki turisztikai kínálat megismertetése, elsősorban a kulturális turizmus és azon belül is a fesztiválturizmus területén.

– A vidéki szálláshelyeken a hétközbeni forgalom bővítése.

– Az üdülési csekk közvetlen turisztikai célú beváltásának ösztönzése. (Széchenyi üdülőkártya)

A turizmus Zrt 2011-re hirdette meg az Egészségturizmus Évét. Az egészségturizmust tágan értelmezzük, hiszen a fogyasztók is komplexen értelmezik az egészség fogalmát: a testi-lelki jólét eléréséhez és megőrzéséhez szükséges tényezők összességeként. Így a témaév keretén belül nemcsak a gyógy- és wellnessturizmus kapnak kitüntetett figyelmet, hanem például az aktív turizmus és a gasztronómia is.

A belföldi turizmus tendenciái

Jelenleg a magyar lakosság négytizede vesz részt a turizmusban, legtöbben a fővárosból és a vidéki nagyvárosokból kelnek útra. A belföldi utazások közel felében az utazók rokonaikat, barátaikat keresik fel. A második legfontosabb motiváció a szórakozás, pihenés (23,6%), jelentős továbbá az egészségturizmus szerepe. Magyarországon tízből hét belföldi utazó személygépkocsival utazik, de az autóbusz és a vasút részesedése sem elhanyagolható. Megfigyelhető a magasabb minőségű szolgáltatások, szálláshelyek iránti kereslet bővülése, ugyanakkor továbbra is népszerűek az ingyenes szálláshelyek, így a rokonok, barátok által kínált „elszállásolás” és a saját nyaralók, üdülők is, nő továbbá a fizetős magánszálláshelyek iránti kereslet. Belföldi turizmusunkat is erős, de csökkenő szezonalitás, a főszezonon kívüli időszak növekvő népszerűsége jellemzi. Az utazók döntő többsége saját maga szervezi utazását. A belföldi turizmus a beutazóénál kevésbé erős területi, ugyanakkor erősebb időbeli koncentrációt mutat. A turisztikai információgyűjtésben az internet növekvő szerepe mellett a nyomtatott információk továbbra is fontos szerepet töltenek be – akárcsak a „szájreklám”. A lakosság egyötöde rendelkezik üdülési csekkel. Az elmúlt években az üdülési csekk mind a kibocsátott értéket, mind a felhasználók számát tekintve dinamikus növekedést mutatott, ami pozitívan befolyásolta a belföldi turizmus alakulását.

Versenytárselemzés

Magyarország elsősorban a sokszínű, kulturális látnivalóban bővelkedő közép- és kelet-európai országokkal – Ausztriával, Csehországgal, Lengyelországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával – versenyez.

Hazánkban további keskenynyomközű vasút található a Kecskeméti Kisvasúton kívül, de az alföldi térségben jelenleg már csak ez az egy található. A többi kisvasút jellemzően rövidebb vonalhosszon, kisebb-nagyobb turisztikai célok megközelítését teszi lehetővé. A Kecskeméti Kisvasút tervezett turisztikai kínálatához hasonló kisvasutat csak Ausztriában és Csehországban találunk. Ezen kívül vasúti turisztikai kínálata Magyarországon csak a MÁV Nosztalgia Kft-nek van.

A vidéki városok (többek között Balatonfüred, Debrecen, Eger, Esztergom, Győr, Gyula, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém) műemléki gazdagsága, történelmi levegője, élénk kulturális élete és „emberi” léptéke egyaránt jelentős vonzerőt képvisel.

Összegzés

A Kecskeméti Kisvasút „zöld” turisztikai mintaprojektje egy olyan új integrált és jövőbe mutató kezdeményezés, amely megvalósulása esetén alapjaiban fogja meghatározni a térség jövőbeni turisztikai arculatát.